Black-ház, 1996. július 26.- szerda

Kedves naplóm!

Tegnap elküldtem a levelet Dumbledore professzornak, aki megértett ugyan, de azt felelte, hogy túl körülményes lenne átszállítani oda, ezért menjek inkább a Black-házba. Húztam a szám, de remélem, azért ezt nem látta! Hiszen, ha tényleg nem érdekelné, mi van velem… nem ajánlotta volna föl ezt a lehetőséget.

Nekem is fáj Sirius halála és furcsa volt visszatérni a kúriába… hiszen nem… nem volt itt… Persze, titokban juthattam el ide, megint Mordonnal… az éjszaka kellős közepén… tehát még tegnap!! Megkerülve ezúttal a Szaharát!! Esküszöm, hogyha még egyszer Alastor Mordonnal kényszerülök együtt utazni, félúton leugrok a seprűmről! Egy: utálok repülni, mert tériszonyom van és egyáltalán nem biztonságos! Kettő: vagy halálra fagyok, vagy megsülök! Persze köztudott, hogy a Szaharában éjszaka olyan mínusz fokok röpködnek, hogy az ember halálra fagy, és ezért óriási a napi hőingás is. Nem csoda, hogy a kőzetek aprózódnak… persze a helyi szele, a Számum sem tesz túl jókat. A kavicssivatagos részén, életveszélyt is jelenthet! Ez pedig a harmadik ok, amiért nem fogok Mordonnal utazni! Nem győztük kerülgetni a hatalmas méretű kavicsokat, amiket tulajdonképpen szikláknak is nevezhetnénk!! Én a pályaudvarra gyalog megyek és punktum!!

Megjegyzem, nem értem mire ez a nagy hűhó… miért kell rám is ennyire vigyázni? Bár… belegondolva talán azért, mert sárvérű vagyok és rám is vadásznak… na meg Harry barátja és feltételezem, hogy rontana a hangulatán vagy talán egy kicsit depressziós is lenne, ha elvesztene engem is… talán. Te jó ég!! Elfelejtettem Harryt!!! Szegény!! Ginny biztosan miattam nem találkozott vele!!! Írok neki egy levelet, de gyorsan!! Remélem, hamar válaszol.

Ma egész nap Lupin professzornak segítettem doxykat eltüntetni. Mindig visszajönnek! De Lupin professzor elmagyarázott néhány dolgot, megmutatott egy bűbájt, amit persze én még nem gyakorolhattam, de majd a Roxfortban fogok… és elmondta a doxyk élettörténetét, hogy hogyan jöttek létre… fejlődtek, meg még néhány dolgot, de hihetetlenül élvezetes volt!! A délelőttöm nagyjából ezzel telt. A kúrián csak mi ketten, Sipor és Csikócsőr volt. A Rend tagjai közül egy-két ember ugyan néha-néha benézett, de hamar el is ment. Megismertem Alexandrát, egy magyar huszonéves boszorkányt, és Blaise-t, egy 18 éves francia varázslót. Kedvesek voltak. Blaise még helyes is! Összeillene Alexandrával, mert ő meg csinos, csak hát… lehet, hogy ellentét lenne köztük a magyar és a francia nyelv miatt. De ott van az angol, amit mind a ketten beszélnek… tehát nincs akadály kettejük között, csak annyi, hogy nem ismerik egymást! Ezért hívtam meg őket holnapra, vacsorára.

Ronék nem fognak idejönni, szóval szeptember 1-ig nem kell velük találkoznom!!

Délben Lupin professzorral és Siporral csináltunk ebédet! Én megmondtam Ronnak, hogy Sipornak nincs semmi baja agyilag! Persze kellett egy kis ösztönzés… ugyanis miután Sirius meghalt… és Remus (ő engedte meg, hogy így hívjam!) visszatért ide, annyiszor és olyan keményen büntettette meg Siport saját magával, hogy amaz hirtelen azt hitte Black, mivel olyan szigorú és kemény, ezért engedelmeskedett neki!! És már nem is motyog! Nekem pedig új terveim vannak a MAJOM-mal kapcsolatban! Létrehozok egy Házimanó Rehabilitációs Központot! Mit szólsz?

Délután… ami még most is tart… hiszen csak négy óra van… leültem Siporral beszélgetni. Remus megparancsolta neki, hogy válaszoljon a kérdéseimre. Lehet, hogy nem főállású, de riporter leszek. Szóval kikérdeztem mindenről, ami vele történt, és rájöttem, hogy a házimanók helyzete rosszabb, mint gondolnánk!!

Majd még írok és elmondom, hogy Harry mit válaszolt, persze csak, ha válaszol addigra… de most megyek, mert csöngettek. Biztos megint az egyik Rend tag jött, mert Black-banya (Sirius édesanyja…) úgy rikácsol, hogy „Áruló!! Milyen jogon hoznak be egy ilyet… a nemes Black-házba?! Undorító félvérű!!” stb.…stb.…de majd Sipor elhallgattatja.

Majd azt is leírom ki jött!

Mára ennyit kedves naplóm!

Tisztelettel: Hermione Samantha Granger