Lucy és Chandler - avagy Hogyan tovább?
buffy_hu 2006.02.16. 20:18
Azoknak, akiket érdekel a folytatás :)
Alap: Hetedik mennyország
Szereplők: Camden család, Chandler Hampton, Sid Hampton, Kevin Kinkirk, Roxanne Richardson
Ezúttal egyenlőre 12 éven felülieknek...
Chandler merengve bámulta laptopja képernyőjét. Álmodozott. Nem tudta elfelejteni azt a két héttel ezelőtti forró nyári napot. Lucy... Maga előtt látta a lány testét, érezte illatát, ízét...
Kopogás riasztotta fel. Megköszörülte a torkát.
-Igen-nézett fel.-Camden tiszteletes!
-Ne haragudj, nem akartalak zavarni!-szólt Eric belépve az irodába.-A vasárnapi misén dolgozol?
Chandler gyorsan lecsukta a laptopot. Lucy egyik elcsent képe díszelgett háttérként.
-Igen, de nem igazán haladok vele-válaszolt kicsit idegesen.-Azt hiszem egy kis friss levegő jót tenne...-felállt és indult volna kifelé kezében a laptoppal, amikor Eric utánna szólt.
-Sid keresett, azt mondta napok óta próbál elérni...
Chandler sóhajtva bólintott.
-Még nem volt időm visszahívni. Úgyis megint valamiből ki kéne rángatnom, mint mindig...
Eric kérdőn nézett rá.
-Akarod, hogy beszéljek vele?
-Köszönöm-húzta el a száját kicsit gúnyosan a segédlelkész.-Meg tudom oldani.
A nyitott ajtóban állt, amíg Eric észbe kapott, és kilépett rajta.
***
Lucy elgondolkodva lépkedett a parkban.
-Miért pont velem történik ez?!-nézett fel az égre a választ keresve. rögtön bele is szaladt valakibe.
-Elnézést...-majd az illető arcába nézve először meghökkent majd mély levegőt vége megszólalt.-Terhes vagyok!-közölte a férfival, és várt a reakciójára.
-Gratulálok, ki az apa?-kérdezte amaz.
Lucy először döbbenten bámult rá, majd lassan legörbült a szája, nem állt messze a sírástól. A férfi már kérdezni akart valamit, de egy csattanós pofon félbeszakította. Majd Lucy sírva elviharzott.
Chandler csak messziről látta a jelenetet, de dühösen csörtetett a férfi felé.
-Mit mondtál neki?-kérdezte felelősségre vonóan.
-Lefeküdtél vele?-kérdezett amaz vissza.
-Honnét veszed?
-Hát mert közölte, hogy terhes, én meg gratulálva tudakoltam az apa kiléte felől, mire ez a pofon volt a válasz-még mindig dörgölte az arcát.
-Terhes? És ezt veled közölte?
-Gondolom összekevert minket. Nem ez lenne az első alkalom.
Chandler arca felderült.
-Apa leszek!-kiáltott.
-Na ná, én meg Sid bácsi!-nevetett a másik, míg testvére szorosan átölelte.
-Ez azt jelenti, hogy nem mondhat nemet, ha megkérem a kezét!-mosolygott magabiztosan az idősebb iker.
-Nem. Azt jelenti, hogy tiszteletes nem koncol fel, ha elveszed.
***
Chandler miután sehogy sem találta Lucy-t, elment Camdenékhez. Még az ajtóban futott össze Kevinnel.
-Nem akar látni-közölte a rendőr egyenruhájában álldogáló férfi.-De én mindenképpen beszélni akarok veled!
-Én viszont nem hozzád jöttem, hanem Lucy-hoz!-lépett el a tekintélyt sugárzó férfi mellett, majd bemenekült a házba, ahol a lépcsőn lejövő Ruthie sajnálkozó képe fogadta.
-Én nem mennék oda fel!-mondta miközben eltűnt a nappaliban.
Chandler mély levegőt véve elindult felfelé. Az első emeleten már Simonba botlott, aki csak egy egyszerű "Részvétem!"-et intézett hozzá, miköben a padlásfeljáró felé tekintett.
A férfi már tudta miről van szó, Lucy átkozódása hallatszott le föntről. Most már határozottan ment fel a lépcsőkön, és mire felért már csak folytott szipogás hallatszott az egyik ágy felől. Ahogy a lány mellé lépett, túláradó szeret ébredt benne. A vállára tette a kezét, mire a lány a nyakába borult, és azt suttogta:
-Kevin, annyira sajnálom!
Chandler megmerevedett, hát persze, miért is gondolta, hogy érdekelheti a lányt. Csak egy kis tapasztalatszerzésre volt jó.
Lucy meglepetten tolta el magától a férfit.
-Mi van a zsebedben? Nagyon nyom..-amikor a férfi arcába nézett hátrahőkölt.
-Mit keresel itt?-kérdezte.
-Csak ezt hoztam neked-vette elő a kis ékszeres dobozkát, és miután felállt a lány felé dobta.
Amikor Lucy kinyitotta a dobozt felsikoltott.
-Ez akart a lánykérés lenni?-kérdezte néhány pillanattal később, szemében meglepetéssel, és talán reménnyel. Chandler nem tudta eldönteni. De kockáztatott. Letérdelt a lány elé.
-Hozzám jössz feleségül?-kérdezte. Lucy reményt és vágyakozást fedezett fel a szemében, vagy más is csillogott abban a sötét szempárban.
-Igen-ugrott a nyakába boldogan.
***
Egy héttel később Chandler boldogan és kicsit aggódva fogta Lucy kezét, amíg az orvos vizsgálta. Néhány papírt nyomott az asszisztens az orvos elé, ami a korábbi tesztek eredménye volt. Az orvos ráncolni kezdte a homlokát.
-Mi a baj doktor úr?-kérdezte idegesen Chandler.
-Előbb nézzük az ultrahangot!
Néhány perccel később már az asztalnál ülve firkálgatott egy darab papírra.
-Volt az utolsó vizsgálat óta kisebb görcs vagy vérzés?-kérdezte Lucí-t, aki közben felöltözött.
-Nem, vagyis tegnap volt egy kisebb vérzésem, de azt másnak tulajdonítottam. Csak nincs valami baj?
-Nem látszik a magzat az ultrahangon, pedig a kora szerint már láthatónak kéne lennie. Elküldöm Önt még néhány vizsgálatra, mielőtt véglegeset mondanék.
***
Egy órával késöbb Lucy és Chandler Pete-nél ültek egy egy ital előtt.
-Hogy történhetett?-kérdezte Lucy.
-Az orvos azt mondta, előfordulhat a terheség kezdetén..
-Én is ott voltam!-kiáltott rá dühösen Lucy.
-Sajnálom, nem tudom mit mondhatnék?-sóhajtott Chandler.
-Mondjuk visszakérhetnéd ezt-húzta le Lucy a gyűrűt az ujjáról.-Már nincs miért elvenned!
-De..-kezdte Chandler, azonban a lány szemébe nézve elhalgatott.
***
-Na hogy van az unokaöcsém?-kérdezte Sid, miután a bátyját egyedül találta Pete-nél.
-Sehogy-nyögte ki szomorúan a másik, és felhajtott még egy pohár italt.
-Hányadikat iszod?-kérdezte Sid.
-Második-válaszolt Chandler.
-Akkor beszélj értelmesen, hogy érted azt, hogy sehogy?
-Elvesztettük a babát!
Újabb pohár tea gördült le a szomorú férfi torkán.
-Sajnálom! Lucy, hogy van?
-Megkönnyebbült, asszem, így nem kell hozzám jönnie!-mutatta testvére felé a tenyerében fekvő gyűrűt.
-Visszaadta?
-Azt mondta, nincs miért elvennem!
-És te mit mondtál?
-Köszönöm...
-Gratulálok! Nem vagy éppen a szavak embere, ha szerlmes vagy..
-Szerelmes?-Chandler vállat vont.-Lehet, hogy igazad van...
-Lehet, biztos! Na nyomás, menj el hozzá, és mondd el neki!
-Minek? Ő is csak a gyerek miatt akart hozzámjönni, különben nem adta volna vissza a gyűrűt!
-A nők már csak ilyenek, neked kell előbb elmondanod, hogy szereted!
-Honnét vagy ilyen szakértő? Neked sincs túl nagy sikered náluk, különben már nős lennél!
-Már csak rajtad múlik!
-Rajtam?
-Hát, azért jöttem, hogy megkérjelek adj össze minket!
Chandler hüledezve nézte a testvérét.
-Mikor? Hol? Mindent el kell mesélned! Csak előbb Lucy-val kell beszélnem!
-A templomban várunk majd rád, ha megfelel!
-Persze, egy óra múlva ott vagyok!
***
Lucy fájó szívvel lépkedett a parkban. Mostanában egyre többet járt ki. És mindig valamilyen problémával fordult az ég felé, és mindig megkapta a választ. Remélte most is enyhülést talál itt.
-Lucy-ölelte át Kevin.-Megkaptam az üzeneted! Anyira sajnálom! Chandler hol van? Egyedül hagyott?
-Chandler? Visszakapta a gyűrűjét!
-Hogyhogy? Mesélj el mindent!
Leültek a padra, Lucy pedig szipogva mesélt el mindent. A beszámoló végén már nem tudta visszatartani könnyeit, Kevin pedig vígasztalólag ölelte át.
Chandler hosszú keresgélés után indult a parkba, hogy Lucy-ra találjon, de Kevin karjaiban. Dühösen fordított hátat, és elviharzott, Lucy-ék észre sem vették.
***
"Kevinnek igaza van!"-gondolta Lucy. Elhamarkodott döntés volt visszaadni Chandlernek a gyűrűt. Hiszen az, hogy nem tiltakozott nem azt jelenti, hogy nem érdekli, hiszen olyan édes és gondoskodó volt a mai napig.
|